Mindegy, hogy újépítésrol, vagy felújításról van szó - a megfelelő ablak kiválasztása már az  objektum tervezésekor is fontos szerepet játszik. Mindegy, hogy optikai, műszaki, vagy funkcionális szempontok állnak az előtérben, valamelyik szempont meghatározó az ablakelemek kiválasztásánál. Az ablakokat alapvetően a keretet alkotó anyag (profilanyag), vagy a tömítés-záródás rendszer szerint különböztetjük meg. Világunkban, ahol minden állandóan változik, növekszik az igény a védelemre és a biztonságra. Ez különösen érvényes saját tulajdonunkra, lakásunkra, házunkra. A házunkban, lakásunkban levő anyagi és nem anyagi értékek védelme attól a védelem minőségétol függ, amelyet az ablakok és ajtók nyújtanak.

Keretanyagok : Az ablakgyártásban alapvetően három fajta keretanyagból különböztetünk meg: PVC, fa és alumínium profilok. Azt, hogy végül is melyik keretanyagból gyártott nyílászárót építenek be, függ az épület típusától, az építtető egyéni ízlésétől és az ártól. Ezek mellett azonban egyre döntőbb szerepet játszanak az elõállítás, a használat és végső eltávolítás(csere) környezetkímélőbb megoldásai. Általános tendencia az európai piacokon, hogy a legfontosabb profilanyag a nyílászárógyártásban, 54%-os részesedésével a műanyag (PVC). Európában a műanyag ablakszerkezetek alkalmazása az utóbbi tíz évben 24-rõl 38 %-ra növekedett.

Újrafelhasználás (Recycling): A 80-as évek közepén elindított műanyagellenes (PVC) kampányok negatív vélemény kialakulásához vezetett a lakosság egy részénél. Ez azt eredményezte, hogy a műanyag nyílászáró gyártóknak alaposabban kellett elkezdeniük foglalkozni a kibontott régi ablakok környezetbarát újbóli hasznosításával.

A következõ években számos tanulmány készült, amely a különböző anyagokból gyártott ablakkeretek környezetre gyakorolt hatásával foglalkozott. A vizsgálatok beigazolták, hogy az újrahasznosítás számára a műanyag ablakprofil a legalkalmasabb. Az európai rendelkezések szerint 2005-ig van lehetoség az erre a célra kijelölt lerakókban a kiszerelt fa- és a muanyag nyílászárók elemeire bontására. Ezt követoen már csak azok a hulladékanyagok tárolhatók, amelyek újrahasznosítás utáni maradékanyag mennyisége a kiindulási mennyiség kevesebb mint 5%-a. Ezeket a feltételeket ma még sem a fa, sem pedig a műanyag nyílászáró anyagok nem tudják teljesíteni. Ugyanakkor a műanyag ablakok életciklusa - a profilok extrudálásától, a nyílászárógyártáson át, a visszavett műanyagrészek újraörlése és az új profil extrudálásáig - egy zárt, környezetkímélő körforgást mutat, így a műanyag ablakprofilok felhasználása ezen követelmények teljesítésekor nem jelent hátrányt.

Felmerülo költségek : A különbözo profilanyagok felhasználásáról való döntésben a gazdaságossági szempontok döntő szerepet játszanak. Jól ismert tény, hogy a műanyagprofilok gazdaságosság terén állják a versenyt az alternatív keretanyagokkal szemben.

Míg a különböző keretanyagokból készült termékek gyártási költségei alig mutatnak lényegi eltérést, addig a karbantartási költségekben már óriási eltérések a műanyag ablakok javára. Az összehasonlító vizsgálatok kiderítették, hogy a fablakok karbantartási költségei akár 1800 %-kal magsabbak lehetnek 25 éves periódust alapul véve, mint a műanyagablakok karbantartási költségei. Természetesen ez attól függ, hogy a tulajdonos mekkora figyelmet szentel az ablakok külső ápolására (állagmegóvás) ill. zárszerkezetek karbantartására. Bizonyított, hogy a műanyagablakok rendszeres karbantartásának költsége hosszú időn keresztül is elfogadható kereten belül tartható.

Hõszigetelés: Az utóbbi időben megnövekedett az ablakokkal szemben támasztott hőszigetelési követelmény. A mérések szerint ugyanis az épületek legnagyobb hővesztesége az ablakok környezetében lép fel. Az új fejlesztésű, modern "mélyrendszerek (74 mm)" és a többkamrás profilok már teljesítik a legújabb/legszigorúbb hõszigetelési előírásokat is, így a GEALAN profilokat a megfelelő mérések elvégzése után az I. osztályú ablakkeretek kategóriájába sorolták. Ezek az újfejlesztésu profilok a hővédő üvegezéssel párosítva jóval 1,0 W/m2K U-érték elérésére képesek.

Zajszigetelés : A zajterheléssel együttjáró egészségkárosító hatást nem szabad lebecsülni. Gyakran mérheto már a belvárosi fõutakon is 90 dB-es zajszint. A muanyagprofilok zajszigetelési értékei kiválóak, így megfelelõ zajvédo üvegezéssel az 5-ös zajvédelmi osztályba sorolhatóak.

Ütközõ- vagy középtömítéses rendszer? : Alapvetően kétfajta tömítésrendszer között lehet választani: az ún. ütközõtömítéses S 3000 , S 8000 IQ , ill. az ún. középtömítéses S 7000 IQ rendszerek között.

Ütközotömítéses rendszer : A legelterjedtebb tömítési rendszer a műanyagablak gyártásban az ütközõtömítéses rendszer. A szigeteltséget a külsõ és belsõ oldalon elhelyezkedõ rugalmas szigetelőgumi biztosítja. Abban az esetben, ha víz hatolna a keret és szárny közötti résbe, a nehézségi erőt kihasználva egy víztelenítő furat a nedvességet újból a szabadba vezeti.Ezt a hatást elosegítendő a keret és szárny közötti rést (falc) kifelé lejtősre alakítják ki.

Középtömítéses rendszer : A korábban gyártott szigetelőanyagok nem rendelkeztek a mai minőséggel. Emiatt az ablak külső oldalán viharos időben a szigetelő nem tudott ellenállni, így a hatás a belső térbe jutott. Ezt elkerülni csak egy lehetséges út látszott: a szigetelési területet meg kellett védeni a környezeti behatásoktól és a belső/középső falcterületre kellett áthelyezni. A középtömítéses rendszernél is fontos, hogy a behatoló esõvízet egy víztelenítõ furaton keresztül a szabadba vezessük. A szélterheléssel a szigetelő anyag egyre nagyobb nyomással zár a szigetelési területen, így a szélerősség növekedésével a szigetelés egyre jobbá válik.

Összegzés : A tesztek azt mutatták, hogy a két tömítési rendszer között nincs lényegi különbség. Mind a közép-, mind az ütközõtömítéses rendszer, a megfelelő gyártási előírások betartásával biztosítja a legmagasabb elvárásokat is teljesítő ablaktömítettséget.